Attól függ, hogy mit és hogyan szeretnénk felújítani, van néhány kifejezett előnye az őszi felújításnak, nézzük meg, milyen munkafolyamatokat kezdhetünk el ősszel, mire figyeljünk.
Hőszigetelés: melyik az a munkafolyamat, amit időjárástól függetlenül elvégezhetünk?
Aki energetikailag szeretné ráncba szedni a házát és már az első fűtési szezonban látni akarja az eredményt, annak van egy jó hírünk, van olyan hőszigetelési munka, amit akár télen is el tudunk végezni, ez pedig a tetőtér utólagos hőszigetelése vagy a padlás/födém szigetelése.
És hogy miért érdemes ennek már ősszel nekivágni? Télen a fűtési szezonban sok hőenergiát veszíthetünk azzal, ha nincs hőszigetelve a födém, hiszen a meleg levegő felfelé halad és a födém hatalmas felületén könnyedén eltávozhat akár a megtermelt hőenergia 30 %-a is. Megfelelő szigeteléssel máris megnyertük ezt az energiát.
Nyáron még inkább lehet érezni azt a hőhatást, amit egy szigeteletlen padlás / födém okozhat. Hőség idején akár 60-70 fokra is felmelegedhet a levegő a padláson, pár nap alatt pedig felforrósodhat az egész épület.
Így aztán folyamatosan üzemeltethetjük a légkondit, csak nehezen teremthetünk elviselhető állapotokat a házban. Nem beszélve arról, hogy az épület hűtésének költségei körülbelül a fűtésköltség háromszorosába is kerülhet.
Ki lehet cserélni a nyílászárókat ősszel-télen is?
Van még egy jó hírünk, a nyílászárókat is ki lehet cserélni akár rossz időben is. A nyílászárókat abban az esetben érdemes kicserélni, ha már elhasználódtak a régi fa (esetleg műanyag) nyílászáróink. A fa nyílászárók a nedvesség hatására meg tudnak vetemedni, ha nincsenek rendszeresen ápolva, mázolva, akkor szuvasodhatnak, korhadhatnak.
Az üvegszerkezet is lehet elavult, sérült, érdemes javítani vagy cserélni. Viszont ha a nyílászárók még jók, ám a tömítés vagy a vasalat hibádzik, egy ablak-ajtófelújítással olcsóbban megússzuk a felújítást. A nyílászárók cseréjének ára függ az ablakok méretétől, az ablak fajtájától (nyíló-bukó stb.) az üvegszerkezet összetettségétől, a profil anyagától.
A munkadíjat is érdemes aktuálisan lekérdezni, könnyen lehet, hogy egy amit ma leírunk, két hét múlva már érvénytelen lesz. A nyílászáró cseréjével (ha szakszerűen építették be), sok ezer forintnyi energiaárat spórolhatunk meg. Persze szükséges hozzá, hogy a szigetelés is rendben legyen és nem árt, ha a fűtéstechnika is korszerű, alacsony fogyasztású, viszont hatékony.
A nyílászárókat 20-25 évente érdemes kicserélni vagy felülvizsgálni. A nyílászárók cseréjénél arra kell figyelni, hogy utána egy homlokzati szigetelés vagy színezés viszont már időjárásfüggő.
Sajnos a homlokzati szigeteléssel meg kell várni a jó időt. Az építőipari sztenderd az 5 fokos külső hőmérséklet, ám van itt egy fontos tudnivaló: nemcsak a levegő hőmérsékletének kell 5 fok felett lennie, hanem annak az anyagnak is, amire felvisszük mondjuk a ragasztót és a ragasztónak is legalább 5 fokosnak kell lennie (nem jó, ha előző éjjel megfagyott a garázsban a szigetelőanyag ragasztója, vagy ha a falfelület még nem melegedett át kellőképpen).
Vagyis ha a szakember nem akar még nekiugrani az eps lapok felragasztásának, amikor délelőtt tízkor épp eléri a hőmérő higanyszála a bűvös 5 fokos határt, annak lehet, hogy további hőtechnikai okai vannak, meg kell várni, hogy a falfelület is elérje az áhított hőmérsékletet.
És ami még fontos lehet: nemcsak a ragasztás / festés alatt kell 5 fok feletti hőmérséklet ezeknek az anyagoknak, hanem a megkötés, száradás során is. Ez 12-24-36 óra is lehet. Vagyis nem elég, hogy egy téli héten napközben 5-6 fok van, szükség lesz arra is, hogy napokon, heteken keresztül éjjel és nappal meglegyen ez a hőfok, különben nem számíthatunk hatékony eredményre.
A kötési idő alapesetben (mondjuk egy homlokzati szigetelőanyag ragasztásánál) 1,5 nap, ám ahogy a hőmérséklet csökken és az 5 fok felé tendál, drasztikusan nőni fog a kötési idő.
A másik időjárási összetevő, ami jelentősen növelheti a kötési időt, a páratartalom, hiszen a levegő nem fogja tudni felvenni a vizes technológiával kivitelezett ragasztásból a vizet. Minél magasabb a páratartalom, annál lassabban fog megkötni a ragasztó, így egy ködös, párás későőszi, kora téli időszakban akár több hétre is szükség lesz, hogy megkössön a ragasztás vagy a homlokzati színezés.
És ez nemcsak amiatt problémás, mert kitolódik a beruházásra szánt idő, hanem azért is, mert amíg nem kötött meg a festék, egy eső vagy a hajnali pára könnyen kimoshatja, tönkreteheti a festékanyagot, így kezdhetjük elölről a műveletet.
Miért problémás a homlokzati vakolat használata télen?
Az eps lapok ragasztásánál még áthidalható ez a probléma, de a homlokzati vakolatból kioldódó pigmenttel nehéz mit csinálni, a fal foltos marad.
Az építési munkálatok sajnos gyakran elhúzódnak, ráadásul az időjárás is eléggé kiszámíthatatlan. A hőmérséklet alakulását nagyjából be lehet lőni előre, de azt, hogy mekkora lesz a páratartalom és mikor mennyi csapadék érkezik, már nehezebb pontosan megjósolni. Márpedig a még meg nem kötött homlokzati vakolatot pl. lemoshatja egy alaposabb eső.
Fel szokott merülni a kérdés, hogy milyen munkafolyamatnál érdemes abbahagyni a homlokzati szigetelést, ha jön a rossz idő, nekünk pedig fel van állványozva a homlokzat, zajlanak a szigetelési munkálatok. Az nem jó, ha a szigetelőanyagot csupaszon, csak felragasztva éri a nedvesebb, cudar idő. Valamilyen felületvédelemmel lássuk el az eps-lapokat, úgy egy telet kihúz a felragasztott szigetelőanyag.
De 3 hónapnál tovább ne maradjon bevakolatlanul a szigetelőanyag. Azonban akkor, ha látjuk, hogy a szigetelési munkálatok biztos belenyúlnak a hidegebb, csapadékos időbe, halasszuk inkább tavaszra, amikor már várhatón jobbak lesznek az időjárási viszonyok.
Beltéri festés
A festésre sokan gondolnak úgy, mint egy egyszerűen kivitelezhető beltéri munkára, amit télen-nyáron el lehet végezni. Ez sajnos nem ennyire kerek történet. Lehet ugyan télen is festeni, de nagyban fog növekedni a száradási idő, sokat és intenzíven kell fűteni, szellőztetni. Vagyis a belső festés ideális időszaka a tavasztól őszig terjedő, meleg, napsütéses hónapok.
Persze van olyan, hogy mindenképp télen kell festenünk, ilyenkor számítsunk arra, hogy jelentősen nőni fog a fűtésszámla. Arra figyeljünk, hogy a frissen elkészült falakra ne toljuk rá egészen a bútorokat, különben egy-két héten belül penészfoltokkal szembesülhetünk. Olyan épületben viszont, ahol nincs fűtés, ne vállaljuk be a téli festést, se rendesen tapadni, se száradni nem fog a falfelületet.
Kép forrása: Unsplash.com
Hirdetés (X)